Monszun

Március-áprilisban az indiai szubkontinens melegedni kezd, májusban eléri az éves hõmérsékleti csúcsot, és megérkezik a várva várt monszun. A mérsékelt övi monszunok elõidézõje a kontinensek és óceánok eltérõ fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. A jobban fölmelegedõ kontinensek belsejében alacsony nyomású anticiklonális területek alakulnak ki, ami a felszín közelében az óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz.

Észak-atlanti áramlat

A globális felmelegedés elõidézheti az óceánok nagy tengeráramlási rendszerének lelassulását, amire egyébként már most is vannak jelek.

A világ egyik legerõsebb tengeráramlata az Észak-atlanti áramlat, ennek elõfutára a Golf-áramlat. (A 45. szélességi körtõl nevezik Észak-atlanti áramlatnak.) A Mexikói-öbölbõl indul és átszelve az Atlanti-óceánt Nyugat-Európa partjait fûti, mivel trópusi vizeket szállít. Az áramlat körülbelül 100 ezer nagy erõmû által termelt hõt szállít Európa partjaihoz, néhol akár 10 Celsius fokkal is emelve az átlaghõmérsékletet.

?Sószelepek?

Komoly változásokat okozhat a tengerek felmelegedése a Gibraltári-szoroshoz hasonlóan, két eltérõ sókoncentrációjú víztömeget elválasztó, tulajdonképpen sószelepként funkcionáló földrajzi képzõdmények élõvilágában is. A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert választja el egymástól. Mivel a két szomszédos víztömeg sókoncentrációja különbözik, így a só, az oxigén és a különféle tápanyagok állandó áramlásban, mozgásban vannak a szoroson keresztül.

Ózonlyuk

A globális felmelegedés révén az ózonlyuk nagysága is növekedésnek indul. Nagy magasságban az ózon pajzsként viselkedik a káros napsugarak megszűrésékor. Amennyiben azonban a felmelegedés hatásaként a sztartoszféra ezen régiói is melegednek, az ózon nem tudja többé kifejteni azt a hatást, melyet alacsony hőmérsékleten biztosít az emberiség számára.
N.G.

Az éghajlatváltozás 12 forró pontja a Földön

Nem túl kicsi és gyenge ahhoz az ember, hogy a természeti erõket befolyásolja?

Az éghajlatot, csakúgy, mint az étel ízét a fûszer, a légköri gázok már kis mennyiségben is befolyásolják. Az emberiség az angol ipari forradalom kezdete óta, körülbelül 150-200 éve már annyi széngázt bocsátott a levegõbe, ami egyharmada az ott található természetes mennyiségnek. A kibocsátás ma is exponenciálisan növekszik

Éghajlatváltozás

Nem túl kicsi és gyenge ahhoz az ember, hogy a természeti erõket befolyásolja?

Az éghajlatot, csakúgy, mint az étel ízét a fûszer, a légköri gázok már kis mennyiségben is befolyásolják. Az emberiség az angol ipari forradalom kezdete óta, körülbelül 150-200 éve már annyi széngázt bocsátott a levegõbe, ami egyharmada az ott található természetes mennyiségnek. A kibocsátás ma is exponenciálisan növekszik /Éghajlatváltozás/

Létezik-e éghajlatváltozás? Pusztán azért, mert beszélünk róla, még nem biztos, hogy valóság.

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Változik a Nap sugárzásának er?ssége, változik a Föld forgástengelyének szöge, változik a beérkez? sugárzás mennyisége. Ezek többszáz, többezer, néha többmillió éves id?skálán zajló természetes folyamatok. Amit mi ezen a honlapon éghajlatváltozás alatt értünk, az az emberiség civilizációs tevékenységéb?l származó, néhány évtizedes id?tartományban jelentkez? hatás.

Az idôjárási elôrejelzések készítését, amelyek minden fázisa elejétôl fogva szorosan összefügg az ember tudományos képességeivel és a technika által nyújtott lehetôségekkel, négy fô feladatcsoportra lehet bontani:

1. a mért adatok gy?jtése, minôségi ellenôrzése, javítása, tárolása;
2. az adatok analízise, integrálása, idôjárási modellek készítése és futtatása, az elôrejelzések készítéséhez szükséges, a légkör jelen és jövôbeni állapotát bemutató produktumok elôállítása;
3.