Napégés

A fájdalmas b?rpír, gyulladás a napozás után kb. 1 órával kezd?dik, és 24 órán át er?södik. Súlyos esetben másodfokú égéshez hasonló hólyagok képz?dnek, általános tünetek, fejfájás, láz hidegrázás, hányinger kíséretében. A felégett b?rfelület pár nap múlva lehámlik.

A helyi kezelés szinte azonnal nyugtatja a b?rt és csillapítja a fájdalmat. Többféle végy nélkül kapható készítmény közül válogathatunk. Enyhítik a tüneteket és el?segítik a sejtek regenerálódását pl.

Orvosmeteorológia

A hét elején általában kedvezõ lesz az idõjárás hatása. Jó lesz a testi és szellemi teljesítmény, valamint az összpontosító készség. Háttérbe szorulnak bizonyos egészségi panaszok:

a reumából eredõ fájdalmak, a hegek, ízületek és régi sérülések fájdalma. A szív- és érrendszeri betegek azonban kíméljék magukat, az alacsony vérnyomású emberek migrénbõl eredõ fejfájásra és rosszullétre számíthatnak. Az alvás nyugodt és mély lesz, a szervezet alaposan regenerálódhat.

Markus Müller, a wetteronline.de német meteorológiai magáncég egyik diplomás szakembere megelégelte a Német Meteorológiai Szolgálat utóbbi idõben elterjedt gyakorlatát, hogy az idõjárási események értékelésénél hatásvadász fordulatokat használnak. Legutóbb a júliusra vonatkoztatva hangzott el a "nem normális hónap" kifejezés.

Müller felháborodásának saját honlapjukon adott hangot. Felteszi a kérdést: mit nevezünk normális havi idõjárásnak? Ugyanis elég csak visszamenni az elõzõ hónapokra, és megállapíthatjuk: az egyik hónap az átlagosnál csapadékosabb, a másik szárazabb, megint másik naposabb volt.

Általánosan elfogadott tény, hogy napjainkban egyre gyakoribbá válnak a szélsõséges idõjárási események. Arról azonban, hogy ez összefüggésben van-e a globális felmelegedéssel már megoszlanak a vélemények. Tény azonban, hogy a rendkívül bonyolult légköri folyamatok eredményeképp létrejövõ idõjárási jelenségeket nagyon sok tényezõ befolyásolja. A napjainkban tapasztalható melegedés hatására az éghajlati rendszer elemei között zajló kölcsönhatások megváltozhatnak, egyes folyamatok felerõsödhetnek, mások pedig gyengülhetnek.

Heves esõzések, ciklonok és szélviharok

Az indiai monszun idõszak elsõ felében (június-július) óriási esõzések és áradások sújtották a dél-ázsiai országokat, Indiát, Pakisztánt és Bangladest. A meteorológiai mérõállomások adatai alapján, a 24 óra alatt lehullott csapadék sok helyen meghaladta a 350 mm-t. A folytonos esõzések óriási áradásokat okoztak Ázsia déli részén, több mint 500 halálos áldozatot követelve, és több mint 10 millió embert téve hajléktalanná.

Készüljünk a télre!

Télen, a zárt lakások, az állandó fûtés általában mindig alacsony páratartalmat biztosítanak a szervezetünknek és természetesen a bõrünknek is. A kisgyermek bõrén, a zárt ruházat alatt is gyakrabban vesszük észre a finom, aprólemezes hámlást. Ez a jelenség természetes folyamat, de az érzékeny bõrûek bõrszárazsága viszketést eredményezhet. A könyök és a térdek hajlataiban gyulladásos vakarási vonalakat, hegeket, esetleg ekcémás felszíneket láthatunk.

Sarki áramlatok

Ugyancsak veszély fenyegeti a legjelentősebb Antarktisz körüli hidegvizű áramlatot, az ún. Antarctic Circumpolar Current-et, amely másodpercenként 140 millió köbméter vizet forgat a jeges kontinens körül. Az áramlat a hideg sarki vizet a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán vizével keveri, többek között biztosítva ezzel az itt élő élővilág megfelelő tápanyagellátását. Az áramlat lelassulása az élővilágra nézve kritikus lehet

N.G.

Monszun

Március-áprilisban az indiai szubkontinens melegedni kezd, májusban eléri az éves hõmérsékleti csúcsot, és megérkezik a várva várt monszun. A mérsékelt övi monszunok elõidézõje a kontinensek és óceánok eltérõ fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. A jobban fölmelegedõ kontinensek belsejében alacsony nyomású anticiklonális területek alakulnak ki, ami a felszín közelében az óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz.

Észak-atlanti áramlat

A globális felmelegedés elõidézheti az óceánok nagy tengeráramlási rendszerének lelassulását, amire egyébként már most is vannak jelek.

A világ egyik legerõsebb tengeráramlata az Észak-atlanti áramlat, ennek elõfutára a Golf-áramlat. (A 45. szélességi körtõl nevezik Észak-atlanti áramlatnak.) A Mexikói-öbölbõl indul és átszelve az Atlanti-óceánt Nyugat-Európa partjait fûti, mivel trópusi vizeket szállít. Az áramlat körülbelül 100 ezer nagy erõmû által termelt hõt szállít Európa partjaihoz, néhol akár 10 Celsius fokkal is emelve az átlaghõmérsékletet.

?Sószelepek?

Komoly változásokat okozhat a tengerek felmelegedése a Gibraltári-szoroshoz hasonlóan, két eltérõ sókoncentrációjú víztömeget elválasztó, tulajdonképpen sószelepként funkcionáló földrajzi képzõdmények élõvilágában is. A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert választja el egymástól. Mivel a két szomszédos víztömeg sókoncentrációja különbözik, így a só, az oxigén és a különféle tápanyagok állandó áramlásban, mozgásban vannak a szoroson keresztül.

Ózonlyuk

A globális felmelegedés révén az ózonlyuk nagysága is növekedésnek indul. Nagy magasságban az ózon pajzsként viselkedik a káros napsugarak megszűrésékor. Amennyiben azonban a felmelegedés hatásaként a sztartoszféra ezen régiói is melegednek, az ózon nem tudja többé kifejteni azt a hatást, melyet alacsony hőmérsékleten biztosít az emberiség számára.
N.G.

Az éghajlatváltozás 12 forró pontja a Földön

Nem túl kicsi és gyenge ahhoz az ember, hogy a természeti erõket befolyásolja?

Az éghajlatot, csakúgy, mint az étel ízét a fûszer, a légköri gázok már kis mennyiségben is befolyásolják. Az emberiség az angol ipari forradalom kezdete óta, körülbelül 150-200 éve már annyi széngázt bocsátott a levegõbe, ami egyharmada az ott található természetes mennyiségnek. A kibocsátás ma is exponenciálisan növekszik

Éghajlatváltozás

Nem túl kicsi és gyenge ahhoz az ember, hogy a természeti erõket befolyásolja?

Az éghajlatot, csakúgy, mint az étel ízét a fûszer, a légköri gázok már kis mennyiségben is befolyásolják. Az emberiség az angol ipari forradalom kezdete óta, körülbelül 150-200 éve már annyi széngázt bocsátott a levegõbe, ami egyharmada az ott található természetes mennyiségnek. A kibocsátás ma is exponenciálisan növekszik /Éghajlatváltozás/

Létezik-e éghajlatváltozás? Pusztán azért, mert beszélünk róla, még nem biztos, hogy valóság.

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Változik a Nap sugárzásának er?ssége, változik a Föld forgástengelyének szöge, változik a beérkez? sugárzás mennyisége. Ezek többszáz, többezer, néha többmillió éves id?skálán zajló természetes folyamatok. Amit mi ezen a honlapon éghajlatváltozás alatt értünk, az az emberiség civilizációs tevékenységéb?l származó, néhány évtizedes id?tartományban jelentkez? hatás.

Az idôjárási elôrejelzések készítését, amelyek minden fázisa elejétôl fogva szorosan összefügg az ember tudományos képességeivel és a technika által nyújtott lehetôségekkel, négy fô feladatcsoportra lehet bontani:

1. a mért adatok gy?jtése, minôségi ellenôrzése, javítása, tárolása;
2. az adatok analízise, integrálása, idôjárási modellek készítése és futtatása, az elôrejelzések készítéséhez szükséges, a légkör jelen és jövôbeni állapotát bemutató produktumok elôállítása;
3.

A légkörben a különbözõ hõmérsékletû légtömegek találkozásánál alakul ki front, amely megváltoztatja az idõjárást.
? Öt fõ csoportot különböztetünk meg, kétféle meleg-, kétféle hideg- és egy vegyes frontot ? sorolja Bártfai Erzsébet. ? Ezek eltérõen hatnak az emberi szervezetre. A klasszikus melegfront lassan, és elsõsorban a magas légrétegben emelkedõ hõmérséklettel köszönt be. Aki erre érzékeny, migrénes fejfájással, fáradtsággal, levertséggel, szétszórtsággal, aluszékonysággal reagál.

Minden nyáron úgy érezzük, az idõjárás csúcsokat dönt, egyre elviselhetetlenebb a hõség. Most sincs másként, sõt. A meleget persze általában kedveljük, de egy fokon túl már szinte kínokat okoz, és súlyos egészségügyi bajokkal járhat.

A hõártalmak leggyakoribb esetei a napszúrás, a hõkimerülés és a hõguta. Utóbbi kettõ hazánkban ritkábban fordul elõ, mivel a magyar konyhán elég sok sóval fõznek. De a hõártalmak egy kis odafigyeléssel megelõzhetõek.

Nehézkes hõleadás

Fontos, hogy a kutyák testhõmérséklete állandó (37,5 ? 38,5 fok) legyen. A hõségtõl talán még jobban szenvednek, mint a hidegtõl. Hõleadásuk másképp mûködik, mint az emberé: nem izzadnak, tehát a párolgás nem enyhítheti testük forróságát. A természet más megoldást választott ennek orvoslására: a kutyák lihegéssel és a nyelvük segítségével szabadulnak meg a fölösleges hõtõl.